A modern miszticizmusban járatos, ám a héber nyelvben annál járatlanabb emberek hajlamosak ezt hagyománynak fordítani, teljességgel helytelenül.
Ez a zsidó miszticizmus egyik legrégebbi formája. Sok történet él a kialakulásáról, a legtöbb azonban megegyezik abban, hogy arra a tudásra épül, amelyet Mózes Istennel való találkozásakor a Sínai-hegyen kapott.
Azt is tartják, hogy a kabbalát Metatron arkangyal adta át Ádámnak, akitõl aztán az továbbkerült Noéhoz, majd pedig Ábrahámhoz. Amikor pedig Ábrahám Egyiptomba vándorolt, akkor ott egy részét felfedte az ottaniak elõtt. Így tehettek szert az egyiptomiak (más keleti népekkel egyetemben) a Tudásra. E változat szerint Mózes az egyiptomiak által nyert beavatást a rendszer misztériumaiba.
Mózes halála után a Tudás szájról szájra, generációról generációra hagyományozódott. Valószínûleg a késõbbi korokban Salamon és Dávid voltak a kabbala misztériumának és bölcsességének legbeavatottabb képviselõi.

Keresztény kabbala: a reneszánsz idején született. Megpróbálták a kabbalát a dogmatikus, keresztény ideákkal összeegyeztetni. Legismertebb képviselõi: Pico della Mirandola, Cornelius Agrippa, Johannes Reuchlin, Robert Fludd. Okkult kabbala: a múlt század végén nyerte el végsõ alakját. Legjelentõsebb képviselõi: Eliphas Levi, MacGregor Mathers, Aleister Crowley, Dion Fortune, Israel Regardie. A Golden Dawn bonyolult rendszerében nyerte el mai formájának legjellemzõbb sémáit.

A kabbala szent könyvei: a Sefer Jetzirah és a Zohar.
Sefer Jetzirah: A Teremtés Könyve. A hagyomány szerint magától Ádámtól ered. Beszél a világ 32 alapprincípiumáról, vagyis a 10 szefiráról és a 22 betûrõl. A 10 szefira köti össze a Teremtõt a világgal.
Zohar: A Ragyogás. Feltehetõleg a XIII. századból ered. A tudományos kutatások szerzõjeként egy spanyolországi zsidót: Rabbi Mose ben Sémtor de Leont tüntetik fel. A szöveg részben rendkívül gazdag, metaforákkal telített, mûvi módon megalkotott arámi nyelven, részben pedig